Téli madáretetés

"Nekünk mosolyt csal az arcunkra a reggeli kelés után kikukkantani
a madáretetőbe, ahol olyankor már nagy a nyüzsgés!"
(bejegyzés az MME Facebook oldalán)

Köztudott, hogy télen nem minden madarunk vonul melegebb tájakra, számos faj itthon marad. Az már kevésbé közismert, hogy a tőlünk északabbra fekvő, mostohább téli klímájú területek madarai számára sok esetben Magyarország jelenti a telelőterületet.

Széncinege etetőn (Fotó: Orbán Zoltán).


Hazánk környezeti állapota ma még lehetővé teszi, hogy a ház körül gyakori madarak emberi segítség nélkül is átvészeljék a telet. Az etetés viszont nagy könnyebbséget és biztonságot jelent a környék madarainak − nekünk pedig rengeteg megfigyelési élményt −, különösen az itatással és a mesterséges odúkkal együtt, de csak akkor, ha az etetést folyamatosan, egész télen végezzük.


A faktor.hu stábjának riportja téli madáretetésről – katt a képre!

 

Segítség az oldal használatához

A téli madáretetés a legtöbb fajt érintő, akár hat hónapon át tartó, éppen ezért az egyik legösszetettebb madárvédelmi tevékenység. A felhasználható eleségek és a felkínálás módjának sokfélesége, az etetőre látogató madarak változatos viselkedése, életmódja és biológiai igénye, a madáretetéshez kapcsolható szabadidő eltöltési, pedagógiai alkalmazási és turizmusfejlesztési lehetőségek miatt a kapcsolódó ismeretek részletes áttekintése nem lehetséges egyetlen oldalon. Ezért az alábbi összefoglaló fejezetekben csak az általános információkat ismertetjük, az ezekhez kapcsolódó részleteket a honlap ablak bal oldalán, a Téli madáretetés menüpont alatt látható almenüpontokban olvashatja.


Az etetés az egyik legnagyobb madármegfigyelési élmény kínáló természetvédelmi
tevékenység - őszapócsapat cinkegolyón (Videó: Orbán Zoltán).

Mikor etessünk?

Az etetési időszak dandárja Magyarországon az első fagyok beköszöntétől (általában november elejétől) ezek tartós megszűnéséig (akár április közepéig) tart. Azonban az sem okoz gondot, ha a madáretetést − különösen ha új helyen szeretnénk elindítani ezt − már az ősz beköszöntével, szeptember elején elkezdjük. Különösen akkor, ha az aszályos időjárás miatt gyenge volt a fűfélék terméshozama.

A gyepet alkotó növényfajok szemmel gyakran alig láthatóan apró magjai
nyár végétől akár a következő tavaszig alapvető táplálékbázist
jelentenek a magevőknek (Videó: Orbán Zoltán).

 

Ilyen korai kezdésnél elég néhány marék magot kiszórnunk (mivel a boltokban ilyenkor még nem kapható napraforgó, az állatkereskedésekben beszerezhető pintyeleség köles és a tört dió is tökéletesen megfelel), illetve az ágakra egy-két almát felszúrnunk, ami a településen áthaladó, vonulóban lévő madarak zsírtartalék felhalmozását is segítheti ott, ahol hiányoznak a magas cukortartalmú bogyókat tartalmazó bodzások.

Vonulásban lévő barátposzáta itató mellé kihelezett almából csipeget szeptemberben (Fotó: Orbán Zoltán).
Vonuló barátposzáta itató mellé kihelyezett almából csipeget
(Fotó: Orbán Zoltán).

 

Hazánkban szerencsére  továbbra sincs szükség az egész éves etetés gyakorlatának bevezetésére, ezért a költési időszak kezdetével, legkésőbb április közepén fejezzük be a kert madarainak etetését. Ennek okairól, és az etetési időszak zárásának szakmai kérdéseiről itt olvashat >>.

Az etetés folyamatosságáról

Az énekesmadarak téli etetésével kapcsolatban, nagyon helyesen, mélyen beépült a köztudatba, hogy ha "Ha egyszer elkezdtük, ne hagyjuk abba." Mi áll ennek hátterében, és pontosan mit is jelent a hétköznapok gyakorlatában?

A madarak gyorsan megszokják és számítanak az etetőhelyek táplálékkínálatára, évről-évre akár messziről is visszatérnek a stabil etetők közelébe telelni, ezért ha váratlanul abbahagyjuk az eleség pótlását, és ezt véletlenül éppen a tél leghidegebb időszakában tesszük, a madarak nehéz helyzetbe kerülhetnek. Az etetőre járó kistestű, gyakran alig 4,5 - 10 gramm (!) körüli testtömegű madarak számára -10 Celsius alatti hőmérsékleten a túlélés gyakran arról szól, tartalékaik csak arra elegendőek, hogy át tudják vészelni a fagyos éjszakát. Ha másnap nem tudnak eleget táplálkozni az alig 5-6 órányi nappali periódusban, például azért, mert nem töltöttük fel az etetőt, könnyen elpusztulhatnak a következő hideg éjszakán.


A madarak számítanak a megszokott etetőhelyre, télen jelentős részben
ennek közelében élik az életüket (Videók: Orbán Zoltán).

 

Természetesen kerülhetünk olyan élethelyzetbe, hogy nem tudunk folyamatosan etetni. Ilyenkor, ha van néhány napunk az átállásra, naponta csökkentsük a kihelyezet eleség mennyiségét. A madarak, érzékelve a táplálék megfogyatkozását, egyre nagyobb körben keresgélnek, majd továbbálnak a környékről. További segítség a madaraknak, ha az etetést lehetőleg nem a tél leghidegebb napjaiban hagyjuk abba.

MIVEL ETESSÜNK?

A téli etetőkön alkalmazható madáreleségek három nagy csoportba sorolhatóak, melyeket együtt érdemes alkalmazni és így biztosak lehetünk abban, hogy az ivóvízzel együtt az etetők minden madarának minden igényét ki tudjuk elégíteni. Ezekkel az összes szóba jöhető, potenciálisan mintegy 50 madárfajt vendégül láthatjuk az etetőkön. Ezért nincs szükség olyan eleségekkel kísérletezni, melyek drágák, feleslegesek és nagy mennyiségben nem is alkalmazhatóak (lisztkukac) vagy különböző okokból veszélyesek (csontkukac), egészségtelenek vagy alacsony tápértékű ballasztot jelentenek (kenyér), illetve beszennyezik a tollazatot (étolajba áztatott kenyérmorzsa).

Olajos magvak

A legfontosabb téli madáreleség a nem sózott, nem pirított, magas olajtartalmú fekete (ipari) napraforgó. A szotyiba érdemes apró szemű magvakat: kölest, muhart stb. keverni, a legegyszerűbb, ha az állatkereskedésekben, barkácsáruház-láncokban kapható pinty és hullámos papagáj magkeveréket vásárolunk. Ne keseredjünk el, ne reklamáljunk, inkább örüljünk, ha a vásárolt napraforgó törött, „szemetes”! Sok madár csőre ugyanis nem elég erős az egész napraforgó szemek feltörésére (pl. vörösbegy, ökörszem), e fajok csak a törött szemekből kihulló magtörmeléket, a napraforgóba keveredő gyom és egyéb apró magvakat tudják hasznosítani.

Etetőtálca (Fotó: Orbán Zoltán). Önetető apró magvakkal (Fotó: Orbán Zoltán).
A legáltalánosabb téli madáreleség a magas olajtartalmú (fekete) napraforgó,
amibe apró magvakat is keverhetünk,
de akár külön is kínálhatunk
a madaraknak (Fotók: Orbán Zoltán).
Augusztus végétől akár októberig gyűjthetjük be az érett szemekkel teli
napraforgótányérokat, melyek érdekes lehetőségeket kínálnak az
etetők környezetgazdagítására.
A rigó méretű ...
... vagy nagyobb fajok egészben nyelik le még a napraforgómagot is, ...
... míg a kisebb termetű madarak ugyan ezt csak a magtörmelékkel és az
apró szemű magvakkal (például kölessel) tudják megtenni
(Videók: Orbán Zoltán).

 

A napraforgó és a köles (valamint egyéb apró szemű mag) mellett természetesen a natúr (nem sózott, nem pörkölt) dió, fekete dió, mogyoró, földimogyoró, kesudió, pisztácia stb. is potenciális téli madáreleség. Ezek az olajos magvak jóval drágábbak a napraforgónál, ezért inkább kiegészítőként alkalmazhatóak az etetőkön.

Egyre szélesebb körben kapható a cinkegolyóhoz hasonló kiszerelésű
"mogyorógolyó" etető is
.
Nyugat-Európában elterjedtek, de helyenként nálunk is megvásárolhatóak a
felvételen látható, nagyobb magvak törmelékével töltött műanyag
etetőkonténerek
.

 

Természetesen ha ősszel rászánjuk az időt ezeknek a terméseknek a begyűjtésére, előkészítésére − nem baj, ha a mag héjtörmelékes, a madarak gond nélkül kiválogatják az ehető részeket − akkor akár jelentősen csökkenthetjük a madáretetés költségeit.

A dió kemény héját megtörve, pucolás nélkül is felkínálhatjuk
a madaraknak (Videók: Orbán Zoltán)
.
Az Észak-Amerikából hazánkba is betelepített, rendkívül kemény csonthéjas
termésű fekete diót utóbbi tulajdonsága miatt emberi fogyasztásra szinte nem
is  használjuk. Ezért ahol ez a fafaj nagyobb állományban fordul elő, akár
több zsáknyit készíthetünk elő a madaraknak (Videó: Nagy Lajos).

Állati zsiradék 

Az olajos magvakhoz hasonlóan fontos téli etetőanyag az állati zsiradék: a nem sós vagy kifőzött szalonna, a faggyú, illetve a ma már szinte bármely élelmiszerbolt állateledel kínálatában szereplő cinkegolyó. Legalább ilyen jó, ha lágy sajtot is kiteszünk valamilyen vízszintes felületre, akár az etető sík tetejére, mert ezt is nagyon szeretik a madarak, különösen a vörösbegyek.

Konténeres cinkegolyó etető (Fotó: Orbán Zoltán). Rugós cinkegolyó etető (Fotó: Orbán Zoltán).
A faggyú és mag keverékből álló cinkegolyó tömeges kihelyezését különböző
konténeres megoldások segítik (Fotók: Orbán Zoltán)
.


A hagyományos, kisméretű cinkegolyónak létezik óriás, 500 grammos változata
is, ami az MME web boltjában is beszerezhető
.


Különösen a frissen (újdonságként) kitett cinkegolyót lephetik meg más fajok, ezen a
felvételen például a házi verébnél kisebb, mozgékonyabb mezei verebek
(Videók: Orbán Zoltán).

Kutyaszőr fészekanyag kihelyezése műanyag hálóban madarak számára (Fotó: Orbán Zoltán).
Ha nem dobjuk el a cinkegolyó és egyéb hasonló kiszerelésű eleségek kiürült
hálóját, akkor ezek jól hasznosíthatók a tavaszi fészekanyag-kihelyezésnél.

Vaj etetőkocka (Fotó: Orbán Zoltán). Faggyú etető (Fotó: Orbán Zoltán).
A vaj, a faggyú és a háj alkalmas cinkegolyó pótló madáreleség
(Fotók: Orbán Zoltán). 
A vaj nagy előnye, hogy nemcsak az erősebb, ...
... de a gyengébb csőrű fajok is képesek belőle csipegetni (Videók: Orbán Zoltán).

 

Az etetési időszak végén megmaradó cinkegolyó zacskóban, mélyhűtőben eltárolható a következő szezonig. Lakótérben, garázsban ne tartsuk ezeket, mert a nyári melegben felszabaduló illatanyagok odavonzzák a molyokat, és mire észbe kapunk, a lakást elözönlik a molylepkék.

Alma

Az olajos magvak és az állati zsiradék mellett gyümölccsel, elsősorban a legolcsóbb almával is etessünk. Ezeket lehetőleg szúrjuk fel bokrok és fák ágcsonkjaira, de néhány szemet a talajra is tehetünk, így a madarak hóeséskor és azt követően is hozzáférhetnek, míg a földre szórt élelem mindaddig elérhetetlen számukra, amíg el nem takarítjuk a havat. Az almát gyakorlatilag minden lágyevő, tehát rovarokat (is) fogyasztó madár kedveli, így nagy segítséget nyújthat a szokatlan módon áttelelő madaraknak, például a barátposzátának is.

Alma etető (Fotó: Orbán Zoltán). Kék cinege alma etetőn (Fotó: Orbán Zoltán).
Áttelelő barátposzáta hím alma etetőn (Fotó: Orbán Zoltán). Áttelelő barátposzáta tojó alma etetőn (Fotó: Orbán Zoltán).
Az almákkal "feldíszített" bokor sok faj: a cinegék (kék cinege jobbra fent), az
áttelelő rovarevők (barátposzáta hím és tojó lent), ...
... és a rigók (fekete rigó) téli túlélését segítheik.
Az alma nemcsak ágakra szúrva, de talajetetőn is felkínálható.
Kék cinegék ...
... almaetetőkön.
Őszapó almából csipeget.
Vörösbegy alma etetőn (Videók: Orbán Zoltán).

 

Adható a madaraknak ezen kívül főtt rizs, főtt tészta, levesben főtt zöldségek, ezeket elsősorban a rigók és rovarevők fogyasztják. A különböző madáreleségekhez kapcsolódó részletes tartalmak:

MIVEL NE ETESSÜNK?

SOHA NE ADJUNK SE AZ ÉNEKESMADARAKNAK AZ ETETŐBEN, SE A VÍZIMADARAKNAK KENYERET, KENYÉRMORZSÁT, PÉKSÜTEMÉNYT (POPCORNT, CHIPSET, ÉS HASONLÓ EMBERI FOGYASZTÁSRA IS CSAK MINIMÁLISAN JAVALLOTT TÁPLÁLÉKOT), MERT EZ KÁROS, SŐT, KIMONDOTTAN VESZÉLYES SZÁMUKRA!

Az etetőben napokig, hetekig is elfogyasztatlanul maradó kenyérfélék erjedésnek indulva gyomor- és bélgyulladást, akár a madarak pusztulását okozhatja.

Elvileg a csak alkalmilag, kis mennyiségben és azonnal elfogyasztott (tehát még nem erjedt, nem penészes) kenyérfélék fogyasztása, például amit a buszmegálló verebei felcsipegetnek, nem ártalmas a madarakra. Pont a vízimadarak (egyébként teljesen felesleges és veszélyes) etetése kapcsán azonban látni kell, hogy ez az elvi megközelítés a gyakorlatban nem tartható.
 

NE ETESSÜK A VÍZIMADARAKAT!
A tapasztalatok alapján az alapvetően jó szándékú emberek nincsenek tudatában annak, hogy a vízimadarak teljesen felesleges etetésének – bármennyire nem szeretnénk is ezt hallani – semmi köze a madarak segítéséhez.  Éppen ellenkezőleg, tömegesen sodorja veszélybe, betegíti meg és ítéli pusztulásra az állatokat! Részletek >>

ETETŐTÍPUSOK

A kihelyezés módja és működési elve szerint számos etetőtípust különböztetünk meg. Az etetőre látogató madarak közül több is, például a rigók, a vörösbegy és a magevők jobban szeretnek a talajon táplálkozni, míg mások inkább a talajszint felet vagy kimondottan az ágak között (például a királykák és az őszapók) érzik jól magukat, ezért az etetőkön lehetőleg több szinten is kínáljuk fel az eleségeket.

Talajetető

A legegyszerűbb, ha a levelektől megtisztított talajra szórjuk ki a magot. A hó elleni védelem érdekében az etetőhely fölé ágakból, műanyag fóliából és nádszövetből féltetőt is építhetünk. 

Talajetető (Fotó: Orbán Zoltán). Talajetető (Fotó: Orbán Zoltán).
Talajetető féltetővel fedve (Fotó: Orbán Zoltán). Talajetető féltetővel fedve (Fotó: Orbán Zoltán).
Nyitott és féltetővel védett talajetető megoldások (Fotók: Orbán Zoltán).
Vörösbegy, ...
... fekete rigó ...
... és verebek ...
... talajetetőn (Videók: Orbán Zoltán).

 

Ez azonban nem feltétlenül szükséges, ha a talajetető (és a szintén fedetlen etetőtálca) a munkahelyünkön vagy a lakóhelyünkön van, ahol akár naponta többször is el tudjuk távolítani az eleséget a madaraktól elzáró havat:

A talajetetők előnye, hogy nemcsak táplálkozóhelyet, de olyan közösségi teret is
jelentenek  a madaraknak
, ahol rengeteg érdekes megfigyelési élményben
lehet részünk (Videók: Orbán Zoltán).


Tálcás etető

Hasonlóan egyszerű az etetőtálca, ami sekély faládától műanyag virágalátétig bármi lehet, a lényeg az, hogy a tálca aljára fúrjunk néhány 2-3 mm átmérőjű lyukat, ahol a hólé és az esővíz kifolyhat.

Etetőtálca panellakás erkélyén (Fotó: Orbán Zoltán). Másfél méter magasra kihelyezett etetőtálca (Fotó: Orbán Zoltán).
Műanyag virágalátét etetőtálca Madárbarát panel erkélyén  és Madárbarát kertben
(Fotók: Orbán Zoltán).
Zöldike, ...
... balkáni gerle ...
... és vörösbegy etetőtálcán (Videók: Orbán Zoltán).


Dúcetetők

A rögzített etetők közé tartoznak a különböző dúcetetők és az ablaketető. A magtartóval felszerelt dúcetető előnye, hogy egyszerre akár 25 kg napraforgó is elfér benne, így ideális madárvédelmi eszköz olyan helyeken (például hétvégi telken, nyaralóban), ahol ritkábban fordulunk meg.

Dúcetető (Fotó: Orbán Zoltán). Dúcetető (Fotó: Orbán Zoltán).
Dúcetető (Fotó: Orbán Zoltán). Dúcetető (Fotó: Orbán Zoltán).
Az MME bolt számos etetőtípust is árusít, köztük az egy zsáknyi magot is befogadó
dúc önetetőt (balra fent)
és kisebb tálcás dúcetetőket is (Fotók: Orbán Zoltán).

Függő etetők

A függeszthető etetők is igen sokfélék lehetnek a szépen kidolgozott fa házikótól, a fémhálóból vagy műanyagból készült gyári önetetőkön át a kreatív kézimunkával készülő lopótök, kókuszdió és rögtönzött etetőkig (de a cinkegolyó is függő etetőnek tekinthető). Ezek mellett az alaptípusok mellett számos különleges alakú és feltöltésű etető is létezik.

Függő etető (Fotó: Orbán Zoltán). Függő etető kókuszdióból (Fotó: Orbán Zoltán).
Csapadéktól védett sátortetős és kókuszdióból készült függő etető.
 
Függő etető (Fotó: Orbán Zoltán). Függő etető (Fotó: Orbán Zoltán).
Epret mintázó függő etető (balra fent és a videón), és házilag is gyorsan elkészíthető
szükségetető terményhálóból (Fotók, videó: Orbán Zoltán)
.

Ablak- és ablakpárkányetetők

Ezek az eszközök a társas- és panelházak lakóinak madárvédelmi munkájában különösen fontosak, de természetesen kertes házi környezetben is alkalmazhatóak.

Ablaketető (Fotó: Orbán Zoltán). Ablaketető (Fotó: Orbán Zoltán).
Ablaketető (Fotó: Orbán Zoltán). Ablaketető (Fotó: Orbán Zoltán).
Az MME jól bevált alaptípusa mellett (balra fent) több más ablaketető
megoldás is létezik (Fotók: Orbán Zoltán) ...
Mini ablakpárkány madárvédelmi központ (Fotó: Dell Dorottya).
... és ide tartozik a mini ablakpárkány madárvédelmi központ is
(Fotó: Dell Dorottya).
A különböző etetőtípusok egymással kombinálhatók is. A dróthengeretető például
tálcás etetőbe állítható vagy dúcetetőről le is lógatható (Videó: Orbán Zoltán).

Tematikus etetőkertek

A harkályok, a küllők, a fakuszok, a csuszka és az ökörszem a hagyományos etetőknek általában csak ritka, alkalmi vendégei. Ha azonban olyan etetőkertet alakítunk ki számukra, ami figyelembe veszi különleges életmódjukat, akkor akár napi szinten is vendégül láthatjuk ezeket a madarakat is.

"Harkálykert" három harkályfával (Fotó: Orbán Zoltán).
A "harkálykertről" itt, az "ökörszem-kastélyról" pedig itt olvashat
(Fotó: Orbán Zoltán).

Az etetők takarítása

A madarakat az etetők takarítottsága esztétikai értelemben nem, gyakorlati szempontból viszont nagyon is érinti, ezért érdemes hetente akár többször is fel- és kisöpörni ezeket.

A magyarázatot két irányból is meg lehet közelíteni: a madarak számára a téli túlélés legfontosabb feladata megfelelő mennyiségű táplálék megtalálása és elfogyasztása a rövid nappali órákban, a madarakat etető madárbarátok pedig nem csak segíteni, de gyönyörködni is szeretnének a madarakban.

Amenyiben az etető üres, akkor könnyű dolgunk van, hiszen egy pillantás elég ahhoz, hogy máris nyúljunk a vödörért vagy egyéb magmerő ibrikért, és máris orvosoltuk a problémát. Nagy madárforgalmú etetőkön – legyenek ezek akár a talaj-, tálcás vagy önetetők –, ahova egyszerre akár 5–10 kg magot is kiszórunk, gyakori probléma, hogy első ránézésre felöltöttnek látszik a rendszer, a madarak mégis megfogyatkoznak majd teljesen el is tűnek.

Ha ilyenkor az ujjaink között átpergetjük a magot, meglepődve tapasztaljuk, hogy az eleség gyakorlatilag csak maghéjból áll. A szárnyas kosztosok pedig azért maradoztak el, mert a hasznosítható táplálék fogyatkozásával egyre több időt kellene ennek felkutatásával, a mag(héj)halom átforgatásával tölteniük. Minél szigorúbb a tél, a madarak annál előbb hagyják ott az ilyen etetőhelyeket. Ez tehát egy újabb oka az etetők madárforgalom-változásának, amiről itt olvashat részletesen >>

A talajetető elhasználódott magkészlete szinte csak maghéjat tartalmaz (Fotó: Orbán Zoltán).
A nagy kérdés tehát annak eldöntése, hogy valójában van-e mag az etetőn vagy üres
maghéjakkal teli az etetőhely? Utóbbira utal, amikor az eleséghalom a fekete
csillogás helyett elkezd "világítani", amit az üres maghéjak fehér belseje
okoz.
4 fotó – katt a képre (Fotók: Orbán Zoltán).

A talajetető elhasználódott magkészlete szinte csak maghéjat tartalmaz (Fotó: Orbán Zoltán).

A jelenség az etetőtálcákban is jelentkezik (Fotó: Orbán Zoltán).

A jelenség az etetőtálcákban is jelentkezik (Fotó: Orbán Zoltán).

Téli etetőhely takarítása (Fotó: Orbán Zoltán).
Ilyenkor érdemes alaposan felgereblyézni, akár összesöpörni a talajetetőt, mert ha
csak a hulladékra szórjuk a magot, akkor azt az enni érkező madarak gyorsan
összekeverik a maghéjjal, és máris a kiindulási problémánál találjuk
magunkat. 3 fotó – katt a képre (Fotók: Orbán Zoltán).

Téli etetőhely takarítása (Fotó: Orbán Zoltán).

Téli etetőhely takarítása (Fotó: Orbán Zoltán).

Téli etetőhely takarítás után feltöltve (Fotó: Orbán Zoltán).
A pótlásként kiszórt magot nem kell feltétlenül szétteríteni, ezt a madarak
úgyis gyorsan megteszik.

Az etető kitakarítását követően el kell döntenünk, hogy mi legyen a maghéjhulladékkal? Mivel ez lebomló, szerves anyag, semmiképpen se dobjuk a szemetesbe, inkább szórjuk bokrok alá, ahol a talaj tápanyag-utánpótlását segíti.

Komposztálóra kiszórt etetőhelyi maghéjhulladék (Fotó: Orbán Zoltán).
Még jobb azonban, ha komposzt tetejére terítjük, itt ugyanis a madarak még át tudják
vizsgálni, különösen enyhébb téli napokon, amikor a jól feltöltött etetőn már
jóllaktak, és van idejük "pücskörészni". 3 fotó – katt a képre
(Fotók: Orbán Zoltán).

Komposztálóra kiszórt etetőhelyi maghéjhulladék (Fotó: Orbán Zoltán).

Komposztálóra kiszórt etetőhelyi maghéjhulladék (Fotó: Orbán Zoltán).

 

Amennyiben nemcsak a madarak segítése, hanem megfigyelésük, fotózásuk is a cél, a komposztálót érdemes úgy elhelyezni, hogy az ablakból is rálássunk. Ilyenkor az ablaklesünkből a komposztáló madárforgalmát is szemmel tudjuk tartani, és akár meg is örökíthetjük.

Téli etetőhely madaraknak (Fotó: Orbán Zoltán).
Ebben a fővárosi kertben a komposztáló az etető közvetlen közelében van,
így a madarak állandó látogató, haszonélvezői a lebomló hulladéknak
(Fotó: Orbán Zoltán)


A komposztra szórt etetői maradék még mindig tartalmaz fogyasztható magdarabkákat,
amit a madarak, itt egy fekete rigó, ezeket keresgélve előszeretettel át is
forgatnak (Videó: Orbán Zoltán).

 

Az etetők kiegészítő eszközei

Bármilyen meglepően hangozzék is, az etetők csak akkor működhetnek maximális hatékonysággal, ha néhány egyéb madárvédelmi eszközzel együtt használjuk ezeket. Ezekről a kiegészítőkről az alábbi kapcsolódó oldalakon olvashat:

Etetőket magunk is készíthetünk, de természetesen vásárolhatunk is, számos változat kapható az MME boltjában (telefon: 06-20/969-7778, E-mail: mmebolt@mme.hu).
 

Orbán Zoltán - Madárbarátok könyve (Cser Kiadó, 2013) külső borító.
Amennyiben részletesebben is érdekli a lakótelepeken, a ház körül és a
kertben végezhető mindennapi gyakorlati madárvédelem, ajánljuk
figyelmébe a Madárbarátok könyvét (bolt >>).

 

Orbán Zoltán