Sikeres kígyászölyv fészkelés a Visegrádi-hegységben!

Hazai hegyvidékeink közül a Visegrádi-hegységre az átlagosnál is nagyobb turisztikai nyomás irányul. Történelmi múltja és szépsége, valamint erdei infrastruktúrája miatt Budapestnek és agglomerációjának az egyik fő rekreációs zónája. Szerencsére nem csak az emberek, hanem a madarak által is kedvelt a hely, ezt bizonyítja a kígyászölyv és a rétisas sikeres fészkelése is.

Kígyászölyv fióka  2017-ben a Visegrádi-hegységben. (fotó: Kossuth Levente)

Az ebből fakadó zavartságot, illetve a hegységhez kapcsolódó hegylábi táplálkozóterületek degradált állapotát figyelembe véve örömteli tény, hogy az elmúlt években a MME Ragadozómadár-védelmi Szakosztály tagjainak 2015-óta minden évben sikerült bizonyítania egy természetvédelmi szempontból jelentős és országosan kisszámú fészkelő faunaelem, a kígyászölyv (Circaetus gallicus) sikeres fészkelését, mely a fészkelőhely szempontjából is speciális igényekkel bír. A szinte kizárólag hüllőkkel táplálkozó kígyászölyv hazánk egyik keveset kutatott fokozottan védett ragadozómadara, pénzben kifejezett természetvédelmi értéke 1 000 000 Ft. A madár méretéhez képest kisméretű és a lombkorona felső részébe rejtett fészkének megtalálása a szakemberek számára is nehéz feladat, így évente maximum 18-25 kígyászölyv fészek kerül elő az ország egész területén.

A Visegrádi-hegységben 1993-2015 között egyáltalán nem volt ismert lakott kígyászölyv fészek. 2015 tavaszán egy konkrétan a fajjal kapcsolatos felmérésnek köszönhetően derült ki, hogy ekkor már mindössze egyetlen pár fészkelt stabilan a területen. Ezzel egyidejűleg az alapos keresésnek köszönhetően a rezidens pár tölgyfára épült fészke is előkerült, így több mint húsz év után újból bizonyított volt a hegységben ennek az impozáns madárfajnak a fészkelése! A kígyászölyv pár költése a megkerülést követően minden évben (2015-2017) sikeres volt! 2017-ben a visszaérkezésük után új fészket épített a pár, melyből egy fióka repült ki augusztus második felében. Ennél a fajnál minden esetben csupán egy tojást rak a tojó. Az idén épült fészek egymásra hajló nagylevelű hársak metszéspontjában található, ami azért érdekes, mert hársfélén idáig még nem került elő Magyarországon kígyászölyv fészek. Hazánkban a legtöbb esetben különböző fenyőfélékre vagy tölgyfajokra építkeznek a párok.


Hársak metszéspontjába épült kígyászölyv fészek
a Visegrádi-hegységben 2017-ben. (fotó: Schwartz Vince)

2015-től kezdődően mindhárom fióka egyedi, alfanumerikus karakterkóddal rendelkező színes gyűrűt is kapott, melynek köszönhetően lehetségessé vált spektívvel vagy akár fényképezőgéppel történő távoli leolvasásuk is. Színes gyűrűk használatára ennél a fajnál 2013-tól van lehetőség Magyarországon. A gyűrűzés semmilyen negatív hatással nem volt a kígyászölyvek jelenlétére és költéseik sikerére, a gyűrűzött fiókák mindhárom esetben sikeresen kirepültek és a három év alatt a rezidens pár sem hagyta el szűkebb fészkelőhelyét.

Ez a fészkelés-és táplálkozásbiológiáját tekintve is különleges ragadozómadár jelenleg a Visegrádi-hegység természetvédelmi szempontból legjelentősebb fészkelő madárfaja. A kígyászölyv vonuló madár, mely Afrikában a Száhel-övezetben tölti a telet. A Visegrádi-hegségben fészkelő példányok és a kirepült fiatal is szeptemberben nagyjából fél évre elhagyja a területet, a fészkelő pár visszaérkezése leghamarabb jövő év márciusában várható. A kirepült fiatal körülbelül négyéves korára válik ivaréretté. Reméljük, hogy az elmúlt években tapasztalt eredményesség továbbra is jellemző lesz a Visegrádi-hegységben fészkelő kígyászölyvekre, és jövőre is sikeresen költenek majd a területen! Szerencsére a pár költőhelye faanyagtermelést már hosszú ideje nem szolgáló háborítatlan erdőterületen található, így erre minden esélyük megvan!


A Visegrádi-hegységben fészkelő kígyászölyv pár hím (bal oldalt)
és tojó (jobb oldalt) tagja. (fotók: Schwartz Vince)

Az alábbi videó a Visegrádi-hegységben fészkelő kígyászölyv pár 2017-es költését mutatja be, betekintést engedve a lakott fészekbe is, amire a szakembereknek is csak ritkán, általában a fiókák gyűrűzése során vagy kameracsapdák alkalmazásával van lehetősége. Az összeállítás végén a sikeresen kirepült fiatal látható, illetve az is, ahogyan az öreg hím a már röpképes, eleségért kolduló fiatalnak adja át a hozott zsákmányt. A videót a legjobb minőség érdekében ajánlott 1080p-re (HD) állítani!


Kígyászölyvek fészkelése a Visegrádi-hegységben 2017-ben

A 2017-es év egy további jó híre a szintén fokozottan védett rétisas sikeres költése volt a Visegrádi-hegység egyik zavartalan bükkösében, a Duna vonalától több kilométerre. A faj csaknem kipusztult Magyarországról, az 1980-as évek elején mindössze 10-12 pár költött az ország déli részén, a párok egy része rendszeresen sikertelenül próbálkozott. Ezután a MME összetett és kitartó rétisas védelmi munkába kezdett, melynek eredményeképpen ma már több mint háromszáz költőpár fészkel az ország területén! A Visegrádi-hegységben költő pár fészkét szintén a MME tagjai tárták fel 2016-ban, idei költésükből két fióka repült ki. A rétisas pénzben kifejezett természetvédelmi értéke szintén 1 000 000 Ft., bár Magyarországon a kígyászölyvnél jóval gyakoribb ragadozó madár. Hasonló hegyvidéki bükkösben hazánkban ritkán telepszik meg a faj, így míg a kígyászölyvek költésénél a fészkes fa faja okozott kisebb meglepetést, addig a rétisasok esetében inkább a választott fészkelőhely környezete. Az alábbi videó a Visegrádi-hegységben fészkelő rétisas pár 2017-es költését mutatja be, betekintést engedve a lakott fészekbe is, amire a szakembereknek általában a fiókák gyűrűzése során vagy kameracsapdák alkalmazásával van lehetősége. Az összeállítás végén az egyik sikeresen kirepült fiatal látható. A videót a legjobb minőség érdekében ajánlott 1080p-re (HD) állítani!


Rétisasok fészkelése a Visegrádi-hegységben 2017-ben

 

Schwartz Vince
MME Ragadozómadár-védelmi Szakosztály

Kapcsolódó hírek

Ürgére vadászó macska (Fotó: Dr. Nagy Lajos).

Kevesen gondolnák, de napjainkban ürgetelepeink egyik legjelentősebb veszélyeztető forrásai a szabadban vadászó házi macskák

Uhu Forrás: https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Bubo_bubo_portrait.jpg

Az idén kirepült uhuk többsége nagyjából október közepéig hagyta el a szülői revíreket. Egy uhu (Bubo bubo) fészkelés dokumentálása a költőhelyek ismeretében egyszerűnek tűnik egészen addig, amíg tavasszal a fiókák alaposabb keresés nélkül is megfigyelhetők.

Eligazítás a Selyemréti Tanösvény elején

Az MME Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztálya október 14-én, szombaton rendezte meg őszi herpetológiai túráját az Ócsa környéki lápon.