Mit csinálnak a madarak hurrikán idején?

Kritikus időjárási körülmények esetén az emberek elmenekülnek, vagy menedéket keresnek. De vajon mit csinálnak a madarak? Hová mennek, és vajon egy nagy vihar változtat a vonuló madarak szokásain?

Az Irma nevű hurrikán képe egy műholdról (Fotó: NOAA)

Mivel az elmúlt két hétben már a második rekord erősségű hurrikán éri el az Egyesült Államokat, többekben felmerült a kérdés, hogy vajon mi történik a madarakkal hurrikán esetén.

A madárfajok különböző stratégiákat alkalmaznak nagy viharok, mint pl. a hurrikánok esetén is: elhagyják a területet, folyamatosan menekülnek a vihar elől, de az is előfordul, hogy egyenesen belerepülnek abba, vagy esetleg egy védett helyen próbálják átvészelni a viszontagságokat.

A madarak egy része már jóval a vihar megérkezte előtt elrepülhet

Kutatások bizonyítják, hogy a madarak hallanak az infrahang tartományban és érzékenyek a légnyomás változásokra is, ezért már előre érzékelik, ha egy vihar közeleg, főképp, ha az egy hatalmas hurrikán. A vihar útjában lévő madarak a saját életútjuknak megefelelő ismeretek birtokában és az évszaknak megfelelően megváltoztathatják vonulási útvonalukat. Például a fehértorkú verébsármányok (Zonotrichia albicollis) egy hatalmas vihar közeledtével a tavaszi vagy őszi vonulásuk idejét átütemezik. Érdekességként kell említeni, hogy a kutatások szerint a faj előbbre hozza az őszi vonulás időpontját, ha a légnyomás csökken (de a hőmérséklet csökkenése miatt nem), míg a tavaszi vonulásuk időpontját eltolják ha a hőmérséklet csökken (de a légnyomáscsökkenés miatt nem).  


Fehértorkú verébsármány. Őszi vonulását úgy időzíti, 
hogy elkerülje a nagyobb viharokat (Fotó:Cephas/CC BY-SA 3.0)

Sok madár azt választja, hogy átrepül a viharon

Egy kutatási projekt keretében kis pólingokra (Numenius phaeopus) került műholdas jeladó. A jeladók segítségével rendkívül hasznos adatokat kaptunk a madarak viselkedéséről. A „Chinquapin” nevű madár 2011-ben, a vonulása során belerepült az Irene hurrikán veszélyes észak-keleti részébe, ahonnan szerencsésen folytatta útját Kanadából dél-amerikai telelőterülete felé. Ugyanez a madár előző évben a Colin nevű trópusi vihar peremén repült át, egy másik jeladós kis póling azonban elpusztult ugyanebben a viharban.


Kis póling, Észak-Amerika és Eurázsia északi területein költ (Fotó: Mészáros József). 

A viharok mellett azonban más veszélyek is fenyegetik a vonuló madarakat. „Machi” és „Goshen”, két másik jeladós kis póling is átrepült hurrikánokon 2011-ben („Goshen” „Chinquapin”-hoz hasonlóan átrepült az Irene hurrikán peremterületein). Ez a két madár azonban a vihar után leszállt megpihenni a Karib szigetvilág Guadeloupe szigetén, ahol mindkettőt néhány órán belül lelőtték. (Ez sajnos gyakran megtörténik a Guadeloupe szigeten landoló, hurrikánt túlélő madarakkal).

Ugyanebben az évben a „Remény” elnevezésű kis póling belerepült a Gert nevű trópusi viharba Új-Skócia partjainál, Kanadában. Elképesztően erős szembeszélben repült 27 órán keresztül, mindössze 11 km/óra sebességgel haladva. Amikor sikeresen átrepült a vihar középpontján, erős hátszelek miatt hirtelen 145 km/órára nőtt a sebessége, majd újra kiindulási helyének közelében landolt, így a megerőltető repülésnek sajnos nem volt sok haszna. 

Kisebb vonuló madarak csapdába eshetnek a hurrikán belsejében. Ez történt 2016-ban, amikor egy hatalmas csapat kéménysarlósfecske (Chaetura pelagica) került a Matthew hurrikán középpontjába. A madarak akkora csoportban repültek, ami már a radarfelvételen is jól látható.


A zöld folt a hurrikán szemében a kéménysarlósfecskék egy nagy csapata (Videó: WSB-TV)


Kéménysarlósfecske

Ezek a példányok akár több ezer kilométerrel is távolabb kerülhetnek tervezett uticéljuktól - a helyi madarászok nem kis örömére. 

Védett helyet kereső madarak

Sok madár sűrű bokrokban, szélárnyékos helyeken húzza meg magát. Néha meglepő búvóhelyeket találnak, mint például a sérült Cooper-héja (Accipiter cooperii), ami egy taxiban vészelte át a Harvey hurrikánt Houstonban. A héja törött szárnya miatt később madármentőkhöz került.


Harvey, a Cooper-héja taxizik (Videó: William Bruso).


A híres héja jó kezekben van a mentőközpontban (Videó: TWRC Wildilfe Center)

Különböző odúlakó fajok, mint például fakopáncsok és papagájok gyakran faodvakba rejtőznek vihar esetén. Itt biztonságban átvészelhetik a rossz időt, feltéve, hogy az odút nem önti el víz, vagy nem hasad szét a szélben.

Sok madár elpusztul

 A korábban már említett kéménysalósfecske csapat egy része, 727 példány biztosan elpusztult a viharban, de könnyen lehet, hogy több ezer másik egyed is hasonló sorsra jutott. Kanada Québec megyéjében a kéménysarlósfecske állomány drasztikus, mintegy 50%-os csökkenése kizárólag a Vilma hurrikán hatásának tudható be.

A hurrikánok a kihalás szélére is sodorhatnak fajokat. Ez különösen igaz a kisebb szigeteken élő nem vonuló fajokra, vagy melyek eleve kis számban vannak jelen. Az 1989-es Hugo hurrikán levonulta után mindössze 22 Puerto Rico-i amazon papagáj (Amazona vittata) maradt, pedig ezt a fajt már egyébként is veszélyeztette életterének csökkenése és az illegális madárbefogás. A pettyes gezerigót (Toxostoma guttatum) még súlyosabban érintette a 2005-ös Vilma és Emily hurrikán, hiszen a mai napig nem tudjuk biztosan, hogy fennmaradt-e a faj.


Puerto Rico-i amazon papagáj (Fotó: US Fish and Wildlife Service).

Annak ellenére, hogy nagyon sok madár túléli a hurrikánokat és visszatalál eredeti élőhelyére, gyakran további nehézségekkel szembesülnek.  Életterük annyira megrongálódhat, hogy alkalmatlanná válik a faj számára. A veszélyeztetett kokárdás harkály (Leuconotopicus borealis) élőhelyét képző odvasodó öreg erdő nagy részét megsemmisítette az 1989-es Hugo hurrikán. Ennek következtében 477-ről mindössze 100-ra csökkent a kokárdás harkály kolóniák száma a területen. Ugyanez a hurrikán különböző parti madarak élőhelyét is megrongálta a homokdűnés, tengerparti területeken.

A madarak sokféle módon át tudnak vészelni olyan nagyméretű viharokat, mint egy hurrikán. Azonban az emberi tevékenység tovább fokozza a hurrikánok negatív hatásait, hiszen a természetes élőhelyek pusztulásával, a vadászattal és az illegális madárbefogással tovább csökken a madarak túlélésének esélye. 

 

Eredeti cikk >>ITT<< olvasható 

Kapcsolódó hírek

A sérült madár (Fotó: Görögh Zoltán).

2018.05.07-én Görbeháza határában terepi ellenőrzés során a szalakótavédelmi LIFE+ projektünk területi koordinátora egy törött szárnyú szalakótát talált. Mivel a madár röpképtelen állapotban volt, befogta, majd 09-én reggel a Hortobágyi Madárkórházba szállította.

Május 11-én zajlott a 2018-as Madarak és Fák Napja Országos Verseny döntője, melyen a területi fordulóról továbbjutó legjobb csapatok mérték össze tudásukat. A döntőre Kecskeméten, a Természet Házában került sor.

Alkalmilag nappal is meg-megszólaló füttyögésük alapján akár meg is pillanthatjuk az ágak között rejtőzködő füleskuvikot (Fotó: Orbán Zoltán)

A sorozat zárásaként most a kevésbé közismert, de a lakott területeken is egyre gyakoribb, terjedőben lévő füleskuvik fészkelő állományának felmérésében tudnak segíteni az emberek. Ez azért fontos, mert gyakorisága ellenére nagyon pontatlan becsléseink vannak ennek az apró bagolyfajnak az országos állományáról.