Mi újság a lazúrcinegével? - terepi beszámoló a nádas mellől

Amint arról múlt hétfőn beszámoltunk, a Magyarországon eddig bizonyítottan előforduló madárfajok listája 418-ra emelkedett, miután a szegedi Fehér-tó nádasában előkerült egy lazúrcinege. A madár tegnap még ott volt, így lehetőségünk van bepillantani mindennapjaiba, és a madármegfigyelés kulisszatitkaiba.

A fantasztikus megjelenésű madár és néhányan a megfigyelők közül (Fotók: Orbán Zoltán)

 

Az első híradás óta eltelt másfél hétben a megfigyelés híre az internetnek és a médiának köszönhetően rengeteg emberhez eljutott. Sokakban kérdések is felmerültek – ezeket most összegyűjtve is megválaszoljuk, egyben pedig bemutatjuk a megtalálás és megfigyelés körülményeit.

A lazúrcinege a 2018.11.25-ei megfigyelési napon (Fotó: Orbán Zoltán)
A lazúrcinege a 2018.11.25-ei megfigyelési napon – 11 fotó, katt a képre
(Fotók: Orbán Zoltán)

A lazúrcinege a 2018.11.25-ei megfigyelési napon (Fotó: Orbán Zoltán)

A lazúrcinege a 2018.11.25-ei megfigyelési napon (Fotó: Orbán Zoltán)

A lazúrcinege a 2018.11.25-ei megfigyelési napon (Fotó: Orbán Zoltán)

A lazúrcinege a 2018.11.25-ei megfigyelési napon (Fotó: Orbán Zoltán)

A lazúrcinege a 2018.11.25-ei megfigyelési napon (Fotó: Orbán Zoltán)

A lazúrcinege a 2018.11.25-ei megfigyelési napon (Fotó: Orbán Zoltán)

A lazúrcinege a 2018.11.25-ei megfigyelési napon (Fotó: Orbán Zoltán)

A lazúrcinege a 2018.11.25-ei megfigyelési napon (Fotó: Orbán Zoltán)

A lazúrcinege a 2018.11.25-ei megfigyelési napon (Fotó: Orbán Zoltán)

A lazúrcinege a 2018.11.25-ei megfigyelési napon (Fotó: Orbán Zoltán)

 

Egyáltalán, miért van itt?

Ez a faj a többi cinegéhez hasonlóan a fészkelőhelyén állandó, nem vonul. Egyes példányok azonban alkalmi kóborlók, ezek tűnnek fel Európa-szerte. A nálunk lévő madár is egy ilyen ritka látogató.


A lazúrcinege alapvetően ázsiai elterjedésű faj, Magyarországhoz legközelebb Belarus
(Fehéroroszország) és Ukrajna határvidékén fészkel egy jelentős kiterjedésű,
szigetszerű állománya (forrás: datazone.birdlife.org)

 

Miért pont ezen a helyen?

Nem tudjuk. A madár által kiválasztott, és másfél hete stabilan tartott élőhelyhez hasonló a szegedi Fehér-tó térségében is több tíz kilométernyi, eurázsiai léptékben mérve pedig sok-sok ezer négyzetkilométernyi nagyságrendben áll rendelkezésére. A cinege döntéshez a sok valószínű összetevő között minden bizonnyal a táplálékbőség is hozzájárult.

A lazúrcinege a kép bal oldalán látható nádszegély, és a csatorna túloldali, mintegy 500 m-es szakaszán tartózkodott az elmúl két hétben (Fotó: Orbán Zoltán)
A madár a képek bal oldalán látható nádszegély és a csatorna túloldali, mintegy
500 m-es szakaszán tartózkodott az elmúl két hétben – 2 fotó, katt a képre
(Fotók: Orbán Zoltán)

A lazúrcinege a kép bal oldalán látható nádszegély, és a csatorna túloldali, mintegy 500 m-es szakaszán tartózkodott az elmúl két hétben (Fotó: Orbán Zoltán)

 

Köze van ennek a klímaváltozáshoz?

Nincs. Madár- és állatfajok sokaságára jellemző, hogy az állomány egy kis része az átlagtól eltérően viselkedik. Ezek a "kalandvágyó", próbálkozó egyedek teszik lehetővé a faj terjedését, új területek meghódítását. Az ilyen alkalmi látogatók a faj kísérletező, felderítő példányai.

 

Miért pont ilyenkor tűnt fel?

Ennek oka a vonulási időszakkal lehet kapcsolatban. Az ősz rövidülő, majd a tavasz hosszabbodó nappalai nem csak a vonuló fajoknál váltanak ki hormonális változásokat és ezzel összefüggésben vonulási izgalmat. Többnyire a madárvilág Kolombusz Kristófjai, Magellánjai és Scott kapitányai is ilyenkor kerekednek fel. Nem véletlen, hogy alkalmi madár látogatókkal többnyire az őszi és tavaszi vonuláskor találkozunk.

 

Most akkor megtelepszik nálunk?

Szinte bizonyosan nem, legalábbis nem tiszta állományban. Ehhez az kellene, hogy több madár, köztük ivarérett hímek és tojók is hozzánk látogassanak, és tavasszal ne térjenek vissza fészkelőhelyükre, hanem itt kezdjenek költésbe. Mivel az ilyen több egyedből álló kóborlás ritkább, a próbálkozó madarak a közelrokon fajokkal állnak párba. A lazúrcinege esetében ez kék cinegével szokott előfordulni. Európa több országában láttak már a madármegfigyelők, illetve fogtak a madárgyűrűzők ilyen hibrideket, és Magyarországon is legalább három lazúrcinege x kék cinege keverék madár került kézre az elmúlt években, évtizedekben.

 

Meddig marad itt?

Ezt nem tudhatjuk. Figyelembe véve, hogy az elmúlt napok markáns hidegfrontjai hatására sem állt odébb, jó esély van arra, hogy akár a tél végéig a területen marad.

 

Nem rossz neki egyedül?

Nem, a madarak körében a költési időszakon kívüli "romantika", a párok egész éves együtt maradása viszonylag ritka. Ráadásul nincs is egyedül, legtöbbször a nádasban mozgó kékcinege-csapatok közelében szokott feltűnni.

 

Nem fázik?

Nem. Egyrészt a madarak rendelkeznek a világ legjobb természetes hőszigetelőjével, másrészt a mérsékelt öv északabbi régióiban is fészkelő lazúrcinege hozzászokott a miénkénél jóval nagyobb hidegekhez is.

 

Kell valahogy segítenünk neki?

Nem. A madár feltűnése természetes jelenség, a faj evolúciójának része, amibe nekünk, embereknek felesleges és szükségtelen beavatkoznunk. Ráadásul különleges táplálkozásmódja miatt (lásd később) bőven talál táplálékot magának.

 

Mégis, hogyan találták meg?

Ehhez szerencsés véletlenek sokaságának egybeesésére volt szükség:

  • egy madármegfigyelőnek néhány másodperces "időablakban", és 3-4 méteres pontossággal pont a megfelelő helyen kellett járnia;
  • pont a megfelelő irányba nézve;
  • megfelelő minőségű távcsővel felszerelkezve;
  • alapos madárfajismerettel rendelkezve.

A dolog már-már lehetetlen voltát mi sem szemlélteti jobban, mint a cikk írójának első, sikertelen próbálkozása múlt hét szerdán.


Akkor hat órán át kereste a madarat 7-10 megfigyelő egy alig 500 m-es szakaszon,
csendben álldogálva, illetve lassan sétálva, de a cinege csak egyszer tűnt fel
alig néhány másodpercre – így akkor csak egyikünk látta
(Fotó: Orbán Zoltán)

 

Nem zavarják a madármegfigyelők?

Nem, mert a madár viselkedést folyamatosan figyelve erre különösen ügyelünk. Azt, hogy nem zavarjuk, az is igazolja, hogy:

  • a madár már harmadik hete tartja a helyét, annak ellenére, hogy minden nap többen is megfigyelték;
  • amikor a nádszálakon keresgélve, táplálkozva feltűnik, akár húsz percig is ott marad, eközben nem foglalkozik, gyakran néhány méteren belülre is megközelíti a madarászokat.

Ez azonban nem számít különleges viselkedésnek, ha figyelembe vesszük, hogy ez a madár valószínűleg életében nem látott még embert, így mi a táj veszélytelen részei vagyunk számára.


Ez a felvétel nem csak a madár viselkedését, de – amint  az egy Facebook kommentben
elhangzott – "a világ legboldogabb embereit" is bemutatja
(Vidó: Orbán Zoltán)

 

Mit eszik?

Ez egy nagyon jó kérdés! – különösen azt figyelembe véve, hogy első pillantásra a nádasban nincs semmi ehető. A kérdésre a választ részben a fenti videó, még inkább a fényképezőgépeknek a felvételen hallható varrógépszerű kattogása adja meg. Az így készült sok száz fotó elemzése mutatta meg a lazúrcinege elképesztő táplálkozási stratégiáját, ami szinte korlátlan rovartáplálék-bázist kínál neki a legnagyobb hidegben (és hóban) is. 

Táplálkozó lazúrcinege - szegedi Fehér-tó, 2018.11.25. (Fotó: Orbán Zoltán)
Első lépésben a madár megkapaszkodik egy nádszálon, majd erős, csípőfogószerű
csőrével kis lyukat kalapál a jellegzetes csomók közötti üreges szárszakaszba.

Táplálkozó lazúrcinege - szegedi Fehér-tó, 2018.11.25. (Fotó: Orbán Zoltán)
Amint ezzel megvan, a lyuk aljánál megcsípi-megragadja a nád szárát, majd maga
felé és lefelé irányuló fejmozgással egy csíkot kiszakítva feltárja a szárüreget.
Ezt követően a résen át kiszedegeti az itt fejlődő petéket, lárvákat, bábokat.
11 fotó - katt a képre (Fotók: Orbán Zoltán)

Táplálkozó lazúrcinege - szegedi Fehér-tó, 2018.11.25. (Fotó: Orbán Zoltán)

Táplálkozó lazúrcinege - szegedi Fehér-tó, 2018.11.25. (Fotó: Orbán Zoltán)

Táplálkozó lazúrcinege - szegedi Fehér-tó, 2018.11.25. (Fotó: Orbán Zoltán)

Táplálkozó lazúrcinege - szegedi Fehér-tó, 2018.11.25. (Fotó: Orbán Zoltán)

Táplálkozó lazúrcinege - szegedi Fehér-tó, 2018.11.25. (Fotó: Orbán Zoltán)

Táplálkozó lazúrcinege - szegedi Fehér-tó, 2018.11.25. (Fotó: Orbán Zoltán)

Táplálkozó lazúrcinege - szegedi Fehér-tó, 2018.11.25. (Fotó: Orbán Zoltán)

Táplálkozó lazúrcinege - szegedi Fehér-tó, 2018.11.25. (Fotó: Orbán Zoltán)

Táplálkozó lazúrcinege - szegedi Fehér-tó, 2018.11.25. (Fotó: Orbán Zoltán)

Táplálkozó lazúrcinege - szegedi Fehér-tó, 2018.11.25. (Fotó: Orbán Zoltán)


Mindezek ismeretében érdemes újra megnézni a felvételt, hogy lássuk, milyen gyorsan és hatékonyan keresi a madár a táplálékát. A megfigyelések alapján a nád üreges szára gazdag zsákmányt, köztük termetesebb hernyókat is kínál a lazúrcinegének. Ez a körülmény részben magyarázatul is szolgálhat arra, hogy a lazúrcinege miért tart ki ezen a helyen immáron harmadik hete. Hasonló ok és viselkedés lehet annak hátterében, hogy a kék cinegék is előszeretettel és csapatosan telelnek a nádasokban, mert ez a rokon faj (és akár más cinegefajok) is ugyan így "lékeli" a nádat. Elképzelhető, hogy a kék cinegénél némileg nagyobb és erősebb lazúrcinege számára ez a stratégia kifizetődőbb.

Orbán Zoltán

 

Kapcsolódó hírek

Az MME Börzsönyi Helyi Csoportja két napos képzést hirdet "Kezdő madarász vagyok!" címmel, amely az ország több pontján eddig nagy sikert aratott. A madarász alapképzés célja, hogy a laikus madárkedvelők számára olyan tudásanyag megszerzését tegye lehetővé, melynek birtokában bárki sikerélményekkel vághasson bele a madármegfigyelésbe, az etetők és itatók madarainak...

Kuhi Szabadszállás térségében, 2018.12.03. (Fotó: Orbán Zoltán)

A madármegfigyelők számára különösen mozgalmasnak bizonyult az idei november. Első alkalommal tűnt fel nálunk egy lazúrcinege, majd a hónap utolsó napján Szabadszálláson került elő egy különleges, miniatűr ragadozómadár, egy kuhi is, melynek ez még csak a második előfordulási adata hazánkban.

A december nem csak az ünnepekről szól. Miért ne lehetne ilyenkor is madarászni? Ajánlunk néhány programot!