Mi történik mostanság az énekesmadarak háza táján?

Június az énekesmadarak költési időszakának közepe, amikor március-áprilishoz képest több tízmillió fiókával emelkedik a hazai madárlétszám. Ennek ellenére a vakáció beköszöntekor nagyon el tud csendesedni a kert, a park, mintha eltűnnének a madarak. Rövid cikkünkben annak járunk utána, hogy mi okozza ezt a furcsának tűnő helyzetet.

Első költésből származó, már közel önálló barátposzáta-fióka. Az ilyen korú fiatalokat egyre ritkábban etetik a másodköltésbe kezdő szülők (Fotó: Orbán Zoltán).

 

Kezdődik a másodköltés

Az évente több fészekaljat is felnevelő énekesmadárfajoknál június közepén már a másodköltés zajlik. Ilyenkor többnyire még tojások vagy kis fiókák lapulnak a második fészekben.

Az első és a második költés közti átmenet a legmunkásabb, legnehezebb periódusa a szaporodási időszaknak. Ilyenkor gyakori, hogy miközben a szülőpár, főleg a hím, még az első fészekalj kirepült fiókáit felügyeli (eteti, neveli), a tojó máris új fészek építésébe kezd.


Ezen a felvételen első költésből származó feketerigó-fiókák tanulnak fürdeni
a hím felügyelete mellett (Videó: Orbán Zoltán).


Ez a két kisfilm pedig ugyan annak az első költésből származó feketerigó-családnak
az életébe enged bepillantást. A nagy fiókák napközben már önállóan kénytelenek
táplálékot keresni – a hím ezt segítendő megmutatja nekik (első felvétel), hogy
a meggy könnyen hozzáférhető táplálék. Este aztán még megeteti a
fiatalokat, hogy a kevésbé ügyesek is jó kondícióban maradjanak.
A tojó – bár a kertben mozgott – nem vett részt a fiatalok
felügyeletében, mert már a második fészek építésével
foglalatoskodott (Videók: Orbán Zoltán).

 

A második költés kezdetének egyik jele, hogy a kert, a park kiürülni látszik. Eltűnnek az eddig együtt mozgó fióka-szülő csapatok, a szülőket követő fiókák "nyávogó" eleségkérő hangja, mivel az első költés fiataljai önállóvá válnak. Ezzel párhuzamosan épülni kezdenek az új fészkek, majd a tojások naponkénti lerakását követően indul a kotlás két-három hete, amit a madarak megpróbálnak a lehető legkevesebb feltűnéssel megoldani.

Az évente egyszer költő énekesmadárfajok esetében június közepére-végére kirepülnek, majd néhány hétnyi utógondozást követően önállóvá válnak a fiókát. Ilyenkor a hímek már nem vagy csak elvétve énekelnek – ezért tűnik el a tájból például a fülemülék éneke.

A másodköltést végző fajok fiataljai júliusban hagyják el a fészket, amikor ismét zajosabb lesz a kert, a park, az utcai fasor az eleségkérő hangoktól. Július végére, augusztus elejére aztán ismét visszatér a csend, mert a madarak készülni kezdenek a vonulásra, az áttelelésre. Ez a megfelelő kondíció megszerzését, a fiatalok estében a túléléshez szükséges készségek gyakorlását, sok fajnál pedig a részleges vagy teljes vedlést jelenti.

 

Az idei szezon kisség "bonyolultabb"

Az eddig elmondottak azonban csak egy általános "menetrendnek" tekinthetőek, amit egy-egy költési időszak kezdetének időjárása alaposan összekuszálhat. Az idei év is ilyen volt. Az emlékezetes áprilisi hóesésben az énekesmadarak első költése fészekaljai valószínűleg százezres nagyságrendben pusztultak el országosan.


Ennek a seregélynek a fészke épségben átvészelte az áprilisi havazást
(Videó: Orbán Zoltán).

 

A mérsékelt övben, ahova Magyarország is tartozik, a rövid fejlődési idejű kis- és közepes termetű madarak megtanulták kezelni, ellensúlyozni ezt a veszteséget. Az áprilisi hóesésben megsemmisült első fészekaljak pótlására a párok szinte már másnap pótköltésbe kezdtek, és két hét múlva már rendben folytatódott tovább a költés. Ez azonban azt is jelentette, hogy az első költés jelentősen, két-három héttel széthúzódott és az első pótköltés még aktív, fészekben ülő fiókás periódusa jelentős részben belecsúszott, belecsúszik a másodköltés időszakába.

Az olyan nagytestű fajoknál, mint amilyen a fehér gólya, a költési időszak első felében bekövetkező fészekaljpusztulások bonyolultabb helyzetet teremtenek. Ezeknek a madaraknak az egy hónapnál is hosszabb idei tartó kotlási, majd a fiókák több hónapos, fészekben töltendő fejlődési idő igénye miatt a pótköltési időablak nagyon kicsi, maximum egy-két hét. Ha ennél hosszabb időt vesz igénybe az új fészekalj lerakása, vagy a költés fiókás korban hiúsul meg, a párok nem kezdenek új költésbe, ez a következő évre tolódik.

 

Mit tehetünk nyáron a kert, a park madaraiért?

A legnagyobb segítség számukra, hogy folyamatosan működtetjük a madárfürdőként is funkcionáló itatókat. Fontos, hogy ezek különben poshadó, algásodó vizét naponta frissre cseréljük.

Júniusban is érdemes még mesterséges odúkat kihelyezni, mert a cinegék és verebek akár háromszor is költhetnek egy évben, így jó eséllyel lehet új lakója a nyár elején kihelyezett odúknak.

Etetni nyáron nem kell, ez nem csak teljesen felesleges, de bármennyire jót akarunk is, alapvetően nem szolgálja a madarak, különösen a fiókák érdekét.

A Madárbarát kertben végzendő, végezhető munkák havi bontását itt nézheti meg >>

Orbán Zoltán - Madárbarátok könyve (Cser Kiadó, 2013) külső borító.
Amennyiben részletesebben is érdekli a lakótelepeken, a ház körül és a
kertben végezhető mindennapi gyakorlati madárvédelem, ajánljuk
figyelmébe a Madárbarátok könyvét (bolt >>), ...


... illetve
okostelefonra ingyen letölthető Madárhatározó alkalmazásunkat!

 

Önt is várja a Madárbarát kert program!

A Madárbarát kert program a különböző lakó- és munkahelyi környezethez alkalmazkodó madárvédelmi módszertani gyűjtemény. A Madárbarát kert a családi házak, háztáji kiskertek, parkok és arborétumok; a Madárbarát óvoda és a Madárbarát iskola az oktatási intézmények; a Madárbarát panel a panelházak lakóinak, a Madárbarát munkahely az irodában dolgozók és munkáltatók alprograma.

A programban való részvételhez nincs szükség különösebb madártani ismeretre, jártasságra, a regisztrációt követően megküldött Madárbarát Kert Kalendárium és a honlap minden szükséges információt tartalmaz. A különböző madárvédelmi eszközök és téli madáreleség pedig a kertészeti és barkácsüzletek mellett az MME boltjában is beszerezhető.

Elegendő már egy-két madárodú, egy itatónak használt virágalátét, télen pedig egy kis etető a kertbe, az óvoda- és iskolaudvarba, ablakba, és máris élvezhetjük tollas barátaink közelségét. Ha pedig már ott vannak, a pedagógusokat és a szülőket a nevelésben, a gyerekeket és felnőtteket a kikapcsolódásban, a gazdálkodókat és a kiskert tulajdonosokat a kártevők távol tartásában segítik a madarak.

Az elismerő tábla megszerzésének feltétele, hogy a program résztvevője a regisztrációt követően legalább egy mesterséges madárodú kihelyezésével, itató folyamatos működtetésével és téli madáretetéssel végzett egy évnyi madárbarát kertészkedést követően a regisztrációs csomagban kapott jelentőlap beküldésével tájékoztassa az MME központi irodáját az általa végzett madárvédelmi munkáról. Az információk értékelését és elfogadását követően postai úton megküldjük a ház falára, ajtóra, kerítésre kihelyezhető elismerő táblát, mely hirdeti, hogy itt egy madárbarát lakik és tevékenykedik.

Az MME Madárbarát kert program / Madárbarát kert elismerő táblája (Fotó: Orbán Zoltán). Az MME Madárbarát kert program / Madárbarát panel elismerő táblája (Fotó: Orbán Zoltán).
A Madárbarát kert program alprogramjainak külön elismerő táblája van, a képen
a Madárbarát kerté és a Madárbarát panelé látható. Nagyításhoz katt
a képekre (Fotók: Orbán Zoltán).

 

A Madárbarát kert programnak 2017-ban már több mint 6.000 regisztrált tagja van országszerte, köztük ezernél is több óvoda és iskola. Legyen Ön is "hivatásos" madárbarát kertész, üdvözöljük a Madárbarát kert programban!

 

Az MME támogatása

Kérjük, ne felejtse, hogy az MME munkáját a személyi jövedelemadó 1%-ának felajánlása mellett taggá válással és támogatással is segítheti. Köszönjük!

 

Orbán Zoltán

 

 

Kapcsolódó hírek

Vörhenyes fecske - Balatonfüred 2017. (Fotó: Bajor Zoltán)

2017 nyarán új madárfaj, egy vörhenyesfecske-pár fészkelt Balatonfüreden. A fészekből három fióka repült ki július első hetében. A helyszíni megfigyeléskor ráadásul egy, a madarászok előtt eddig nem ismert, korábbi évekből származó fészek is előkerült.

Budapest határán nevelkedő uhufióka portréja

Legnagyobb hazai bagolyfajunk az uhu (Bubo bubo) nem idegenkedik a városi környezettől, Európa számos országában már régebb óta kisszámú, de rendszeres fészkelőként szaporodik különböző nagyvárosok lakott területein is.

Színes gyűrűs bíbic (fotó: Henry Borde)

Színes gyűrűs bíbic megfigyelés Franciaországban