Megépült a Jane Goodall Tanösvény

Április 15-én, vasárnap átadtuk a pesthidegkúti Vöröskő-váron megépült Jane Goodall Tanösvényt.

Átadó ünnepség a tanösvény elején (fotó: Halpern Bálint)

A tanösvény ötlete 2016 végén született meg, amikor az akkor még tervezett magyarországi 2024-es olimpia előkészületei során felvetődött, hogy a játékok hegyikerékpárszáma a vitorlázórepülő-téren és környezetében legyen megrendezve. Épp az ott élő kaszpi haragossiklók élőhelyén. Különös szerencse volt, hogy mintegy fél évvel korábban a tanösvény névadója, a neves főemlőskutató és természetvédő, Jane Goodall Magyarországon járt, és felfigyelt a Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztály Haragossikló-védelmi programjára, és egy röpke pillanatra bekapcsolódott a munkánkba. Ő engedte el az első rádiónyomkövetővel ellátott haragossiklót, aki azóta a Jane nevet viseli, és aki rengeteg adatot szolgáltatott az életéről. Ezekkel és további 4 haragossikló (Tarzan, Vali, Lili és Pali) adataival tudtuk meggyőzni a döntéshozókat arról, hogy a tervezett kerékpárpálya ezeknek az állatoknak az életét teljes mértékben felborítaná, és a populáció fennmaradását alapjaiban veszélyeztetné. A tanösvényt tehát azért építettük, hogy mindenki megismerhesse ezeket az állatokat, és az őket körülvevő különleges életközösséget, és hogy arra tanítson bennünket, hogy az egyre ritkuló természeti értékeinket nem szabad felváltani még az olyan sokak számára sokat jelentő, vitathatatlanul nagyszerű dolgokkal sem, mint egy olimpiai versenyszám megrendezése.

Különös jelentőséget ad a tanösvénynek Jane Goodall neve, aki életének elmúlt évtizedeit annak szentelte, hogy a helyi közösségek teremtő erejét felébressze. A Tanösvény széleskörű összefogás és együttműködés eredménye. A Jane Goodall Intézet, a Szakosztályunk, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság szoros együttműködése adta a munka alapját, de a megvalósulás anyagi feltételeit magánemberek, cégek és a II. Kerületi Önkormányzat teremtette meg, valamint a terület vagyonkezelője a Műegyetemi Sportrepülő Egyesület és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. is hozzájárulásukat adták az építéshez.

Az ünnepélyes átadáson a tanösvényt létrehozó szervezetek képviselőin kívül szép számú érdeklődő jelent meg. A minteg 800 méteres tanösvény közös bejárása során a hat állomásnál az egyes táblákat a tanösvény megalkotói mutatták be. A magyar és angol nyelvű táblákon Jane Goodall szerepét, a térség és a Vöröskő-vár geológiáját, a terület növény- és állatvilágát, valamint a haragossiklók rendszertanát és természetvédelmét ismerhetik meg a kirándulók. A szerencsének is köszönhető, hogy az előző nap visszafogott egyik jeladós állat, Lili visszaengedésére is sor kerülhetett, így az egyik főszereplőt élőben is láthatták a megnyitó résztvevői.

 

Reméljük, hogy olyasmit teremtettünk, amely minden formában hozzáad az életünkhöz és a Vöröskő-vár élővilágának, köztük a haragossikló életéhez is. Bízunk abban is, hogy az eddigi siker mindannyiunkat arra tanít, hogy vannak fontos alapértékek, amelyekért bármilyen társadalmi megosztottságban is érdemes összefogni. Ez a siker talán ráébreszt bennünket arra, hogy az életünkben meg lehet találni azokat a sarokpontokat, amelyek mindannyiunk számára egyformán fontosak. Aki személyesen szeretné bejárni ezt a tanösvényt, annak a Pesthidegkúton az Aradi utca és a Kővári út sarkáig kell eljutni, ahol a Jane Goodall Tanösvény kezdő állomása található.

Írta: Babocsay Gergely

Kapcsolódó hírek

A sérült madár (Fotó: Görögh Zoltán).

2018.05.07-én Görbeháza határában terepi ellenőrzés során a szalakótavédelmi LIFE+ projektünk területi koordinátora egy törött szárnyú szalakótát talált. Mivel a madár röpképtelen állapotban volt, befogta, majd 09-én reggel a Hortobágyi Madárkórházba szállította.

Május 11-én zajlott a 2018-as Madarak és Fák Napja Országos Verseny döntője, melyen a területi fordulóról továbbjutó legjobb csapatok mérték össze tudásukat. A döntőre Kecskeméten, a Természet Házában került sor.

Alkalmilag nappal is meg-megszólaló füttyögésük alapján akár meg is pillanthatjuk az ágak között rejtőzködő füleskuvikot (Fotó: Orbán Zoltán)

A sorozat zárásaként most a kevésbé közismert, de a lakott területeken is egyre gyakoribb, terjedőben lévő füleskuvik fészkelő állományának felmérésében tudnak segíteni az emberek. Ez azért fontos, mert gyakorisága ellenére nagyon pontatlan becsléseink vannak ennek az apró bagolyfajnak az országos állományáról.