Hatodjára rendeztünk Herpetológiai Előadóülést

A Magyar Természettudományi Múzeummal és a Magyar Biológiai Társaság Állattani Szakosztályával együttműködésben 2019 február 26-án rendeztük meg a 6. Herpetológiai Előadóülést, amelyre rekord számú szakember – 78 fő – jelentkezett. A rendezvényre a Magyar Természettudományi Múzeum Semsey Andor előadótermében került sor.

A színes szakmai programot dr. Varga Ildikó, az Agrárminisztérium Természetmegőrzési Főosztályának vezetője nyitotta meg, amelyet Prof. Caitlin Gabor angol nyelvű előadása követett. Prof. Gabor a Texas State University (USA) kutatója és oktatója, szakterülete a kétéltűek és halak viselkedés ökológiája. Előadásában beszámolt a kétéltűek stresszhelyzetre (urbanizáció, degradált szárazföldi élőhelyek, talajszennyezés és éjszakai fények) adott válaszával kapcsolatos kutatásairól. A színvonalas bevezető előadást után folytatódott az angol nyelvű szekció, Katona Gergely mutatta be munkáját a hüllők ivar-determinációjának módja és a felnőttkori testméret kialakulásának összefüggéséről.

Az előadóülésen öt magyar nyelvű szekció, összesen 23 előadás formájában fedte le a hazánkban folyó herpetológiai munkák témaköreit. A Viselkedésökológia szekcióban tájékozódhattunk a gyíkok szaporodási környezete és a termális környezet összefüggéseiről, karotinoid alapú színezeti jelzések szereperől a nőstény spanyol zöld gyíknál (Lacerta schreiberi), anyai befektetés és stressz hatásáról fiatal Iberolacerta cyreni gyíkok fizikai teljesítményére és viselkedési konzisztenciájára, és a klimatikus és szociális környezet hatásáról békák utódgondozására. A Populáció vizsgálata szekcióban a kaszpi haragossikló (Dolichophis caspius) mozgáskörzetéről és populációgenetikájáról, a két unkafaj hibridzónájáról a Korponai-fennsíkon, az alpesi gőte (Ichthyosaura alpestris) populációstruktúrájáról a Mátrában, és egy Hercegovinai barlangi vakgőte (Proteus anguinus) ökológiájáról és populációgenetikájáról hallhattunk.

Az ebédszünet után a Viperák biológiája szekció következett, amelyben a visszatelepített rákosi viperák (Vipera ursinii rakosiensis) területhasználatáról, túléléséről és termoregulációjáról, egy rekonstruált rákosivipera-élőhely hüllőpopulációinak abundanciaviszonyairól, borz és róka hüllőpredációjáról a rákosi vipera kiskunsági élőhelyein hallhattunk új eredményeket, majd a görög karsztvipera (Vipera graeca) zsákmányválasztását ismerhettük meg. A Kétéltűbetegségek szekció főként a kitridiomikózissal kapcsolatos hazai kutatásokat foglalta össze. Az első előadásban egy áttekintést kaptunk a kétéltűbetegségek hazai előfordulásáról, majd megtudtuk, hogyan alakul két hazai kétéltűfaj kémiai védekezése a Batrachochytrium dendrobatidis által okozott fertőzés hatására, hogyan hat a Batrachochytrium dendrobatidis által okozott fertőzés elleni in vivo hőkezelés barna varangy (Bufo bufo) ebihalakra, és végül hogy az ebihalak melegkedvelő viselkedése hogyan hat a Batrachochytrium dendrobatidis kétéltű-patogén gombával való fertőzöttségre. Az utolsó, Természetvédelem szekcióban pedig érdekes tapasztalatokat hallhattunk kétéltű élőhelyek fejlesztéséről a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén, megtudhattuk, milyen hatással van a szaporodóhelyek szennyezettsége kétéltűinkre, milyen perspektívák rejlenek a hazai kétéltűmentési akciókban, milyen akvatikus inváziós fajok veszélyeztetik kétéltűinket és hüllőinket, és hogyan telepítettek át egy veszélyeztetett teknősállományt a Holt-Tiszán. Az előadóülést a Balkan Herps projekt előzetes eredményeinek bemutatása zárta. Az előadóülés informálisan a Grund sörözőben folytatódott, ahol a résztvevők kötetlenebb formában beszélhették meg kutatásaik eredményeit.

Az előadóülés programját innen lehet letölteni, valamint az elhangzott előadások összefoglalói itt érhetők el. Az eseményen készült képek ide kattintva tekinthetőek meg.

Kapcsolódó hírek

Az Egyesült Királyságban jelenleg kevesebb, mint 50 nagy goda pár van. Többségük két helyen, a Nene és az Ouse Wash területén, a lápvidéken költ. (Fotó: https://rspb.org.uk)

Az RSPB Természetvédelmi Kutatóközpontban mintegy 60 teljes munkaidőben dolgozó kutató foglalkozik a világ fajvédelmi problémáival. A kutatócsoport a gázlómadarakat fenyegető veszélyekre koncentrál és a „Nagy goda Projekt” az egyik ilyen nagy jelentőségű projekt lesz az elkövetkezendő években.

uráli bagoly, füleskuvik, erdei  fulesbagoly (fotó: Szilágyi Attila)

A baglyok mindig is különleges szerepet töltöttek be az emberek életében. Sok hiedelem, monda kötődik hozzájuk, a bölcsesség szimbólumának tekintik őket, pedig nem kivételesen intelligens madarak. Viszont tollszerkezetük, különleges érzékszerveik és éjszakai életmódjuk miatt valóban érdekesek. E hangtalanul repülő éjszakai ragadozók a 2020-as év madara jelöltjei, amelyeket a...

Börzsönyi szalamandra-túránk résztvevői

A nyár beköszöntével kicsit összefoglalnánk az "Év kétéltűje - a foltos szalamandra - 2019" kampányunk első félévét - talán egy kicsit a dicsekvés és nem titkoltan a hasonló rendezvények szervezésére buzdítás szándékával.