Két kategóriában is győztes Magyarország az idei Európai Madármegfigyelő Napok rendezvényen

A hagyományosan október első hétvégéjére meghirdetett programon idén 41 ország madártani szervezete, köztük hazánk BirdLife képviselője, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) vett részt. Az összesített eredmények alapján Európában és Közép-Ázsiában legalább 934 helyszínen, 4 millió madarat figyelt meg a 21.704 résztvevő!

Madármegfigyelés (Fotó: Orbán Zoltán)


A világ egyik legjelentősebb madártani hagyományával rendelkező Magyarország minden évben jól szerepel az országok közötti játékos versenyben, idén a három kategóriából kettőben is hazánk lett a nyertes:  


- rendezvényhelyszínek száma

  1. Magyarország (123 helyszín)
  2. Hollandia (120 helyszín)
  3. Lengyelország (112 helyszín)


- résztvevők száma

  1. Magyarország (3.919 fő)
  2. Svájc (3.695 fő)
  3. Fehéroroszország (2.219 fő)


- látott madarak száma

  1. Finnország (1.285.000)
  2. Svédország (980.000)
  3. Magyarország (479.054)


A leggyakoribb három madárfaj hazánkban idén a seregély, a dankasirály és a tőkés réce volt. A legérdekesebb megfigyelés talán az MME Komárom-Esztergom Megyei Helyi Csoport Naszály, Ferencmajori-halastavak helyszínéről érkezett. Itt a rendezvényt megelőző két napban három ázsiai kóborló vándorfüzikét gyűrűztek, majd ezek közül szombaton és vasárnap is láttak egy példányt. A legtöbb megfigyelési helyszín Pest megyében, a legtöbb résztvevő Fejér megyében volt, a legtöbb madarat pedig Hajdú-Bihar megyében látták.

Madármegfigyelés (Fotó: Orbán Zoltán)
A madármegfigyelés mellett a rendezvényhelyszíneink több mint felén ...

Bemutató madárgyűrűzés öreg hím barkóscinegével (Fotó: Orbán Zoltán)
... bemutató madárgyűrűzéssel is vártuk az érdeklődőket - a képen hím barkós cinege
látható (Fotók: Orbán Zoltán).

 

A rendezvény kísérő eseményeként az MME szóvivője a fővárosból az 55 km távolságra lévő Farmosi Madárgyűrűző Állomásra futott, hogy ezzel is felhívja a figyelmet a vonuló madarak elképesztő teljesítményére.

A madarakkal kapcsolatos kommunikációban az egyik leggyakoribb, legkedveltebb adat a vonulás során megtett napi kilométerekre vonatkozik. Csakhogy szinte lehetetlen elképzelnünk, beleélnünk magunkat abba a teljesítménybe, ami ahhoz kell, hogy egy, a vonulási zsírtartalékkal is csak alig húsz gramm körüli molnárfecske vagy foltos nádiposzáta napi 1000 km-t is képes legyen repülni és ezt a sebességet két-három napig is leszállás nélkül tartani! Egy másik faj, a nálunk is gyakori, alig veréb méretű hantmadár egyik alfaja Észak-Kelet-Kanadából Nyugat-Európán át vonul Afrika Szaharától délre húzódó térségéig. Eközben a leszállás, pihenés, táplálkozás esélye nélkül kénytelen átrepülni az Atlani-óceánt, ami legalább 3.000-3.800 km folyamatos repülési távolságot jelent.

Az MME szóvivője, Orbán Zoltán a Farmosi Madárgyűrűző Állomáson 2017. szeptember 30-án, az 55,7 km-es EMN futás végén (Fotó: Patkós Gábor)
Ehhez képest a szóvivő az alig 55,7 km-t 8 óra 40 perc alatt tette meg
(igaz, hogy közel 50 évesen, alig több mint egy éves futómúlttal a háta mögött,
másfél év alatt leadott 26 kg és 2.280 km-nyi futóedzés árán,
és 6,5 kg-os futóhátizsákkal - fotó: Patkós Gábor).

Az MME szóvivő EMN futásának legkevésbé sem lebilincselő kondícióról és sebességről tanúvallomást tevő adatai.
Ez igen-igen szerény 6,6 km/h-s átlagot jelent (az elmúlt hétvégén zajló Spartathlon
ultramaraton győztese, a litván Aleksandr Sorokin emberfeletti 11,2 km/h-s
átlagsebességgel futva, 22 órás idővel teljesítette a 246,8 km-es távot,
melynek szintideje egyébként 36 óra).

Egy 20 g körüli testtömegű, vonulásban levő énekesmadár és egy átlag körüli edzettségű, futó ember teljesítménye közti különbség 9 h körüli idő alatt.
A három említett faj esetében, a napi ezer km-es táv megtételéhez szükséges
42 km/h-s átlagot figyelembe véve, ennyi idő alatt ezek a madarak
Közép-Szerbiáig jutottak volna!

 

A vonuló madarak és a védelmükért munkálkodó madarászok előtt egyaránt tisztelgő futás célja a figyelemfelhívás volt és lesz a jövőben is. Ha az emberiség szándékosan vagy felelőtlenül rongálja a madarak élőhelyét, húzza meg a puska ravaszát, a madarak elképesztő teljesítményét teszi semmissé pillanatok alatt.

Köszönjük a sok-sok érdeklődőnek, aki részvételével, adataival vagy figyelmével megtisztelte az Európai Madármegfigyelő Napok hazai és nemzetközi rendezvénysorozatát! Külön köszönet illeti az MME önkénteseit, helyi csoportjait és munkatársait a szervezésért és az érdeklődők vendégül látásáért! Találkozzunk jövőre, az év hátralévő hónapjai helyi csoport rendezvényein, illetve november 25-én, a Tatai Vadlúd Sokadalmon!

 

Vásony Petra – Orbán Zoltán

 

Kapcsolódó hírek

2017. őszének (szeptember - november) adatai a MAP Áttekintő térképén (2017.12.01.)

Három hónap után befejeződött az Őszi MAP Futam, az összesítések elkészültek és ezúton eredményt hirdetünk, valamint röviden összegezzük, hogy ez az akció hozzájárult-e a célhoz (ősszel is legyenek nagyobb számban jó minőségű adataink).

Túzok (Fotó: Motkó Béla)

„Az élelmiszer és a mezőgazdaság jövője” címmel a napokban jelent meg az Európai Unió Bizottságának közleménye, mely a Közös Agrárpolitika jövőjét hivatott felvázolni.

A 2017-ben leírt új faj, a zsetiszui szöcskeegér (Sicista zhetysuica) terepi fényképe.

A természetvédelmi és a fajmegőrzés programok elválaszthatatlan része a tudományos kutatás. A kutatás kifejezetten fontos a kevésbé ismert, de ritka, vagy már a kihalás szélén álló fajok esetében.