Fecskék segítése hideg, esős időben

A fecskék különösen érzékenyek a több napig tartó hideg, csapadékos időjárásra, mert ilyenkor a kizárólagos táplálékukat jelentő repülő rovarok „eltűnnek” és a madarak éhezni kezdenek, három-négy nap múlva pedig tömegesen éhen pusztulnak. Sajnos állományszinten képtelenség segíteni az egyszerre bajba kerülő fecskék ezrein, tízezrein, de egy-két fészek, néhány madár esetén van esélyünk segíteni, hogy  a fecskefiókák és a felnőtt madarak túléljék a néhány napos rossz időt.

Mentett molnárfecskefiókák etetése (Fotó: Tóth Erzsébet).

 

Fiókák

Amint a költési időszakban észrevesszük, hogy a rossz idő miatt a szülők nem repülnek és fél napja nem etetnek, a fiókamentés oldalon részletezett táplálékfalatkákat csipesszel kínálhatjuk fel az elérhető magasságban lévő fészekben ülő, tátogva eleséget kérő fiókáknak.

Ha a fiókák nem kérik tátogva az eleséget (amikor kihűlnek, erre már nem is képesek), és ki tudjuk venni őket a fészekből (a nyitott fészket építő füsti fecskék esetében ez nem jelent gondot, a zárt fészekben lévő molnárfecskék esetében viszont gyakran nem lehetséges), a kedvezőtlen időjárás végéig dobozban, kézből etethetjük őket.

A fecskeetetés alapvető eszköze a legömbölyített végű csipesz, amivel a leforrázott lisztkukac (élve könnyen kimászhatnának a madarak nyelőcsövéből, csőréből, illetve erőteljes mozgásukkal az emésztőrendszer és a torok sérülését is okozhatják) és az egyéb táplálék is biztonságosan a madarak torkába juttatható  (Fotók: Orbán Zoltán)
A fecskeetetés alapvető eszköze a legömbölyített végű csipesz, amivel a leforrázott
lisztkukac (élve könnyen kimászhatnának a madarak nyelőcsövéből, csőréből,
illetve erőteljes mozgásukkal az emésztőrendszer és a torok sérülését is
okozhatják) és az egyéb táplálék is biztonságosan a madarak torkába
juttatható – 2 fotó, katt a képre (Fotók: Orbán Zoltán)

A lisztkukac (a fotón) alkalmas a madarak etetésére, míg a horgászboltokban kapható, fehéres színű és sokkal rövidebb légylárva (csonti, csontkukac) ezek magas ammóniumtartalma miatt mérgező, ezért nem adható a madaraknak (Fotók: Orbán Zoltán)

 

Amint megjavul az idő, tegyük vissza a fiókákat, illetve hagyjuk abba az etetést, a feladatot az ismét vadászni kezdő szülők visszaveszik tőlünk.

 

Elsőként a sarlósfecskék kezdenek "potyogni"

A világviszonylatban is a legszélsőségesebben repülő életmódot folytató sarlósfecskék a költési időszakon kívül nem szállnak le, a levegőben is alszanak. Éppen ezért rossz időben egy-másfél nap éhezést követően elsők között ezek a "fecskék" (valójában nem fecskék, még csak nem is énekesmadarak) kezdenek a talajra hullani. Innen ráadásul a rendkívül hosszú szárnyaik, nagy testméretük és rövid, csak kapaszkodásra és kúszásra alkalmas lábaik miatt maguktól nem vagy alig képesek a levegőbe emelkedni, különösen nem legyengült állapotban.

Jól látható ezen a kirepült, fiatal sarlósfecskén a madárcsoportra jellemző hosszú szárny (Fotók: Orbán Zoltán)
Jól látható ezen a kirepült, fiatal sarlósfecskén a madárcsoportra jellemző
hosszú szárny – 3 fotó, katt a képre (Fotók: Orbán Zoltán)

A sarlósfecskék lába állásra, elrugaszkodásra alkalmatlanul kicsi és gyenge (Fotó: Orbán Zoltán)

A kézbe került sarlósfecskék ellátása hasonló a következő fejezetben írtakhoz. Etetéskor – mivel kapaszkodni, állni nem tudnak  – így a legjobb tartani őket (Fotó: Orbán Zoltán)

 

Felnőtt madarak

Több napig elhúzódó hideg, csapadékos időben az öreg madarak is éheznek (költési és vonulás időszakban egyaránt előfordulhat), ezért ilyenkor úgy csökkentik az energiaveszteséget, hogy szorosan összebújva az eresz alá, épületpárkányra húzódva üldögélnek. Ilyenkor még néhány évtizede is segítették őket a lakott, kivilágított istállók, ahova nem csak melegedni tudtak behúzódni, de ott vadászhattak is a zárt tér melegében repkedő legyekre.

Ha a felnőtt madarak ilyen jellegű gyülekezését tapasztaljuk (többnyire a rossz idő második-harmadik napja tájékán), megpróbálkozhatunk az etetésükkel. Első körben az eresz alatt, az ablakpárkányon üldögélő vagy az épület helyiségeinek melegébe behúzódó madarak közelébe lapos tálkába (a legjobb a műanyag virágalátét) élő lisztkukacokat, ezek mellé apróra vágott egyéb táplálékot (lásd a következő mondatban) tehetünk ki, ezeket a kiéhezett madarak jó eséllyel felcsipegetik. Mivel a fecskék repülő (mozgó) rovarra vadásznak, a nem mozgó darabolt marhahús, nedves macskakonzerv, túró-reszelt sajt-főtt tojás keverékéből álló táplálékról a madarak nagy valószínűséggel nem ismerik fel, hogy az ehető. Ezért érdemes lisztkukacot is tenni ezekre, hátha ez rávezeti a madarakat a táplálék felismerésére.

Ha a kifejlett fecskék már annyira legyengültek, hogy kézzel megfoghatók, akkor őket is a fiókákhoz hasonló módon, a lakás melegében, dobozban tartva, kézből etethetjük az időjárás kedvezőbbé válásáig.

Legyengült felnőtt füsti fecske etetése (Fotó: Orbán Zoltán)
Legyengült felnőtt füsti fecske etetése – 5 fotó, katt a képre
(Fotók: Orbán Lajos és Orbán Zoltán)

A legyengült vagy a segítséget elfogadni megtanuló madarakat legegyszerűbb így az ujjunkra (vagy a doboz peremére) ültetve etetni (Fotó: Orbán Lajos)

A táplálékot a fecske csőrtövénél lévő, szőrszerű bajusztollakhoz érintve váltható ki a csőrnyitási reflex, ami nagyban megkönnyíti a falat torokba juttatását (Fotó: Orbán Lajos)

A táplálékot a fecske csőrtövénél lévő, szőrszerű bajusztollakhoz érintve váltható ki a csőrnyitási reflex, ami nagyban megkönnyíti a falat torokba juttatását (Fotó: Orbán Lajos)

Ha a madár (a képen fiatal sarlósfecske látható) nem tud kapaszkodni vagy tartani kell az elrepülésétől, akkor óvatosan így megfogva és tartva tudjuk etetni (Fotó: Orbán 	Zoltán)

 

Amint tartósan kisüt a Nap, eláll az eső, a táplálástól felerősödött öregeket elengedhetjük.

Füsti fecskék elengedése (Fotó: Orbán Zoltán)
Füsti fecskék elengedése (Fotó: Orbán Zoltán)

 

Állományszintű mentésük sajnos nem lehetséges

A fecskék mentése, fogságban táplálása az egyik legnehezebb madármentési feladat, még kisszámú (néhány tíz, esetleg egy-kétszáz) madár esetén, profi szakszemélyzettel is csak néhány napig lehet végrehajtani. Ennek okai:

  • rossz időben régiós, országos vagy akár kontinentális nagyságú területen egyszerre kerülnek bajba, ilyenkor az eléhezett és talajra került madarak száma legalább több száz, de inkább tíz- és százezres nagyságrendű - ennyi állatot pedig képtelenség órák alatt menteni, majd ellátni;
  • különösen a molnárfecskék esetében a fészkek gyakran olyan magasan vannak, hogy oda még emelőkosaras darus kocsival is bajos feljutni;
  • ráadásul a zárt fészket építő molnárfecskék fiókáihoz a szűk röpnyíláson keresztül alig vagy egyáltalán nem lehet hozzáférni, azokat kiszedni;
  • a fecskék szélsőségesen repülő életmódot folytató madarak, kalitkába helyezve nem tudnak az ülőrudak között ugrálni, ezért csak egy helyben ülnek, illetve a talajra kerülve nem tudnak visszajutni az ülőrűdra;
  • a rengeteg egymás alatt üldögélő fecske potyogó ürüléke beszennyezi lentebb lévő madarak szárny- és farktollainak végét, ami így néhány nap alatt is annyira szennyeződhet (különösen a talajra esett és ott mászkáló példányok esetében), hogy a fecskék röpképtelenné válnak;

A gyors anyagcseréjű fecskék folyamatos ürülékpotyogtatása nagyon megnehezíti a tollazat nélkülözhetetlen tisztán tartását (Fotó: Orbán Zoltán)
A gyors anyagcseréjű fecskék folyamatos ürülékpotyogtatása nagyon megnehezíti
a tollazat nélkülözhetetlen tisztán tartását (Fotó: Orbán Zoltán)

 

  • ezért a mentett fecskék tartásához sok, megfelelő szellőzőnyílással ellátott papírdobozra és nagy helyre van szükség;

A fecskék mentődobozaiban az ülőrudakat (itt nádszálakat) úgy lehetőleg azonos magasságba, több szint esetén úgy kell elhelyezni, hogy a madarak ne tudjanak egymásra piszkítani (Fotó: Orbán Zoltán)
A fecskék mentődobozaiban az ülőrudakat (itt nádszálakat) úgy lehetőleg azonos
magasságba, több szint esetén úgy kell elhelyezni, hogy a madarak ne tudjanak
egymásra piszkítani (Fotó: Orbán Zoltán)

 

  • repülő rovarra vadászva nem tudnak azonnal maguktól, tálból enni (ezt általában csak hosszú idő alatt tanulhatják meg), ezért a rengeteg madarat néhány óránként egyesével kézbe véve kell aprólékos munkával megetetni.

 

Ráadásul a telepek is költésre alkalmatlanná válnak

Hosszan tartó nyári lehűléskor a több napos táplálékhiány miatt először a fiókák, majd a szülők is tömegesen a fészekbe pusztulhatnak. 


A mumifikálódó tetemek ilyenkor teljesen kitölthetik a fészkeket és így a zárt
molnárfecskefészkek alkalmatlanná válnak nemcsak az azonnali pótköltésre,
de a következő évi költésekre is. A túlélő fecskéknek ezért új fészkeket
kell építeniük, ami a klímaváltozás miatt szárazodó tavaszokon és
nyarakon plusz kihívást jelent. 
A felvételen látható madarak
többsége a katasztrofális 2010. május-júniusi időjárás
következtében pusztult el (Videó: Orbán Zoltán)

 

Éppen ezért ilyen állománypusztulást követően, a költési szezon után lehet szükség a molnárfecsketelepek felújítására.

 

Fecskevédelmi eszközök beszerzése

Az MME boltjában fecske műfészkek is beszerezhetők itt >>

Orbán Zoltán - Madárbarátok nagykönyve (Cser Kiadó, 2019) külső borító
Amennyiben részletesebben is érdekli a lakótelepeken, a ház körül és a
kertben végezhető mindennapi gyakorlati madárvédelem, ajánljuk
figyelmébe a Madárbarátok nagykönyvét (bolt >>)

Orbán Zoltán - Madárbarátok nagykönyve (Cser Kiadó, 2019)

Orbán Zoltán - Madárbarátok nagykönyve (Cser Kiadó, 2019)

Orbán Zoltán - Madárbarátok nagykönyve (Cser Kiadó, 2019)

Orbán Zoltán - Madárbarátok nagykönyve (Cser Kiadó, 2019)

 

Orbán Zoltán