Befejeződött a nyárfacsoportok telepítése Romániában

A Szatmár Megyei Környezetvédelmi Ügynökség egyik kiemelt fontosságú és talán egyik legnagyobb szabású akciója a LIFE projekt keretében a fészkelőhelyek létesítése a szalakóták számára. Ismert tény, hogy a célfaj állományának csökkenését leginkább a fészkelőterületek elvesztése okozta. A rövid távú megoldást jelentő költőládák kihelyezése mellett, a faj hosszútávú fennmaradása érdekében nélkülözhetetlen a természetes fészkelőhelyek kialakítása. Ennek fényében az idei tavasz a szalakóta védelmi projekt romániai területein az ültetésekről szólt.

Szalakóta Gazda Program: párhuzamosan zajlott a csemeték ültetése és a kerítésoszlopok állítása (Fotó: Sós Tibor)


5 méteres sarokoszlop elhelyezése gépi erő felhasználásával (Fotó: Bărbos Lőrinc).

A megvalósítást hosszas előkészítő munka előzte meg, melynek oroszlánrészét képezte a tavalyi év végén befejeződött közbeszerzési eljárás. A pályázat nyertese, a kivitelezési szerződés értelmében arra vállalkozott, hogy 4 ár méretű facsoportokat telepít (és a projekt végéig ápolja) a Környezetvédelmi Ügynökség által kijelölt 50 helyszínre, továbbá 200 költőláda kihelyezésére alkalmas faoszlopot állít fel. Ezen kívül biztosítja a Szalakóta Gazda programban részt vevő önkéntes gazdák számára az eszközök beszerzését, illetve szállítását az ültetések helyszíneire. 


Utolsó lépés: vadháló felszerelése (Fotó: Bărbos Lőrinc).

A 4 ár méretű 50 facsoport létesítése községi legelőkön történt, a 32 érintett helyi önkormányzat előzetes beleegyezésével.  Úgy a gazdák (a saját területeiken), mint a kivitelező a (községi legelőkön) szürkenyár csemetéket ültettek, melyeket faoszlopok és vadháló segítségével kerítettek el az esetleges vadkárok megelőzése érdekében. Az 5 méter magas sarokoszlopokra műodúk kerültek kihelyezésre. 


Az Arad megyei Szentmárton melletti  facsoport ültetésénél részt vettek a helyi diákok és a község polgármestere (Fotó: Bărbos Lőrinc).


Nyárfacsoport befejezett állapotban: elkerítve, felládázva (Fotó: Bărbos Lőrinc).

A romániai projektterületeken a fák nagyfokú hiánya miatt, a facsoportok telepítése mellett, a megfelelő számú fészkelőhely biztosítása érdekében, műodúk felszerelésére alkalmas faoszlopok kerültek kihelyezésre. Az oszlopokat olyan, szalakóták szempontjából alkalmas területekre állították, ahol nincs más lehetőség költőláda kihelyezésére.  


.Faoszlopra szerelt műodú (Fotó: Bărbos Lőrinc)

Reméljük hamarosan hírt adhatunk az új helyszínekre kihelyezett műodúk foglalásáról is.

Bărbos Lőrinc


 

Kapcsolódó hírek

Óriásalka (Illusztráció: Andy Birch).

Az óriásalka északon, az Atlanti-óceán sziklás partvidékén költött. Biológiailag nem rokona a mai pingvineknek, ez az elnevezés mégis hozzá kapcsolódott legelőször. A szó feltehetően walesi eredetű, jelentése „fehér fej”. A déli tengereket meghódító utazók pusztán hasonlóságuk miatt nevezték így a pingvineket, amik az óriásalka kihalásával azonban így váltak közismerté. 

Talajon kotló tojó uhu a Hernád-völgyben. (fotó: Schwartz Vince)

Azok a madárfajok, amelyek nem építenek saját fészket, előszeretettel használják ki a territóriumukban már adott biztonságos fészkelési lehetőségeket – legyen az akár egy másik, fészeképítő madárfaj korábbi fészke vagy akár egy biztonságos épületpárkány, sziklafal. A bagolyfélék gyakran költenek hasonló helyeken, egyes fajaik – pl. a réti fülesbagoly -  pedig rendszeresen...

A bejelentő űrlap bevezetésének és lakossági tesztelésének sajnálatos módon aktualitást ad a települési elektromos hálózat vezetékein és oszlopain áramütést szenvedő fehér gólyák nagy száma, ami a fiókák júliusi kirepülésének időszakában tovább nő (Fotó: Orbán Zoltán)

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) által kidolgozott új, okostelefonon is kitölthető elektronikus adatgyűjtő űrlap segítségével mostantól a lakosság is hozzájárulhat a madarakra veszélyes oszlopok és vezetékszakaszok felderítéséhez, ez alapján pedig a hatósági bejelentések megtételéhez.